Hajó átépítés, felújítás (1. rész ) MinnKota Terrova/ Ulterra orrmotor

Új hajó fejlesztéseket indítottam el idén. Tiszaderzsen egy Kampó-Bence-féle 5,5m hosszú folyami testen a tiszai-dunai-olasz vizekre egyaránt hatékony benzin motoros hajót építünk. Míg a Balatonra egy elektromos, pergető hajót, a régebbi Coralló 510 motorcsónakomat alakítottunk át. Segítséget kaptunk az Allroundmarine Kft-től, akitől a hajó alkotó elemeit beszereztük és ezeket forgalmazzuk is. Köszönöm a segítséget ez úttal is!

Először a folyami hajó felépítéséről szólnék.

Nehéz jó testet találni. Minden típusnak van előnye és hátránya is. Én egy üvegszálas, relatíve könnyű, de erős testet választottam. Házi körülmények között az üvegszálas test könnyen javítható, tartós, masszív. A Tiszán , a Bence-féle testre elég lenne egy 55LB-as Minn Kota Terrova orrmotor, ami kb. 350-500 kg-t könnyen mozgat. De tapasztalatból tudom, hogy áradásban, több személlyel csak 8-10-es fokozatban tudja ellátni a feladatát, amely sok energiát fog felhasználni.

24 voltos 80 libras motor viszont könnyen megoldja a feladatokat 3-4-es fokozatban is. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb áramot fogyaszt a rendszer, sokkal tovább tudunk egy töltéssel horgászni. Ez főleg a Pó folyón történő harcsázásoknál lényeges, mert itt időnként 24 -30 órát is horgászunk egyhuzamban …

Az eredeti csónak 40 lóerős Honda motorral és 50 librás Minnkota Endura C 50 elektromos farmotorral volt felszerelve. A terv az volt, hogy MINN Kota Terrova orrmotorral szereljük fel a hajót és a jobb szonárkép és gyorsabb utazási sebesség, jobb siklási tulajdonságok érdekében JAckPlatte-vel hátrébb helyezzük a nagy motort. Lehetőséget biztosítunk több készülék együttes használatára . Ezek alapján terveztem a felszerelést. A cikk további részeiben részletesen bemutatom az építés részleteit.

Az átépítésnél figyelembe kell venni, hogy a kikötőkben nem mindenhol van lehetőség elektromos töltésre.

1 . Áramellátás:

Több lehetőség van a szonárok és orrmotor-farmotor áramellátására:

A Honda indító akkumulátoráról (hagyományos) működik minden. Előnye egyszerű, párhuzamosan bekötött akkumulátorral egy 12 V-os orrmotor jól elmegy. A Honda járás közben felölti az indító és az orrmotor akkumulátorát is.
Hátrány viszont , hogy nagyobb teljesítményű szonárok és motor esetén lemerül az indító akkumulátor is és mozgásképtelenné válunk a vizen. A szonárkészülékek érzékenyek a frekvencia változásra és rosszabb lehet a képalkotás is ( főleg a Mega frekvenciák érzékenyek erre!). Nem nagy teljesítményűek a ólomsavas akkumulátorok és csak hosszabb motoros utak esetén tud teljesen feltöltődni a rendszer. Napi 2-4 óra szonár és orrmotor használat érhető csak el. Nehéz lesz a csónak.
Második lehetőség, hogy könnyű LiFePo4 akkumulátorokat használunk. 1 akkumulátort az orrmotornak szentelünk, míg a másikat a szonároknak. Az akkumulátorokat ki lehet venni a csónakból és fel lehet otthon tölteni, s így 24 V-os motort is használhatunk. Hátrány : a macera , a szállítás. Ha helyileg lehet napelemet telepíteni a csónak mellé, akkor viszont a hétköznapi – használaton kívüli időszakokban feltölődhet mindkét akkumulátor. A napelemeknél a időjárási sérülések – problémák, elektromos tűz, érintésvédelem miatt szakember segítségét kell kérni!
Harmadik lehetőség: A Honda indító akkumulátorra rákötünk egy DC/DC töltőt, ami intelligens, programozható és akár LiFePo4 akkumulátort is lehet vele tölteni. Ha az indító akkumulátor eléri a beállított töltöttségi feszültség értéket ( 12,4 V, -13,0V) , akkor elkezdi tölteni a második akkumulátort a megfelelő töltő árammal. Ezzel a módszerrel lehet akár 12V-ról 24 V-os akkut is tölteni. A 24 V-os akkuról viszont lehet redukálni a feszültséget 12 V-ra. Hátránya a rendszernek , hogy drágák az ilyen berendezések és relatíve sok áramot fogyasztanak. Hosszú utakat kell bejárnunk, hogy rendszer feltöltődjön
Negyedik , legjobb lehetőség: Mindent egyszerre töltünk 220 V-os elektromos hálózatról. Bedugjuk az elosztót a konnektorba és mindegyik töltő működik. Egyszerű , de sajnos nem mindenhol van töltési lehetőség. Nagy áramfelvétel esetén lecsapódhat a biztosíték, ami sok kikötőben még mindig nem megoldott. Ha állandóan rá vannak kötve a töltők az akkumulátorokra, akkor az bezavarhat az SI képalkotásban, interferencia alakulhat ki. Megoldások: – Szűrők helyezhetőek fel a töltő pozitív kábeleire (MegaLive készülékhez mellékelnek is ferrit magos áramellátó kábelt. – Lekapcsolhatóak lehetnek a töltő kábelek a horgászat közben.

A folyami hajótestre a Terrova IPiloteLink 80 librás , 24 voltos orrmotorját választottam ki. Ez a motor megbízható, erős, könnyen kezelhető. Irányszenzorral rendelkezik, ami miatt horgonyzás, átállás könnyen megvalósítható. A Terrova/ Ulterra, Powerdrive, Ultrex) motorok Humminbird szonárokról, telefonon keresztül és távirányítóval is kezelhetőek. Az összes funkció elérhető a motornak. A Terrova motorokat több éve használom és nagyon jó tapasztalataim vannak velük.

Áramellátást 24 V-os LifePo4 akkumulátorról oldottam meg (200AH) és 12 V-os LifePo akkumulátor (200Ah) van a szonároknak is. Hordozhatóak az eszközök , otthon töltöm az akkukat. A szonár helyekhez biztosíték dobozból vastag réz (marine) kábelekkel álltam ki. Hálózatot Ethernet kábelekkel kötöttem be, amik a rejtett csatornákból kihúzhatóak . Humminbird Ethernet 5-ös elosztót kellett még beszerelnem , így egy időben 3 készüléket (Helix, Solix, Apex) tudok használni és Megalive, Mega360 fokos szonárokat is láthatjuk mindegyik készüléken.

2. Szonár kiválasztás

A Tiszán általában a hagyományos jeladókat és a MegaLive , élő képes rendszert használom.

A hagyományos jeladókkal mozgás közben megkeresem az akadókat. Majd ezeket megjelölöm. Ezután a MegaLive élő képes rendszerrel megközelítem, fölé megyek és így nézem meg, hogy milyen halak vannak benne. Fireball, pom-pom-os kuttyogató felszereléssel, vertikális csalikkal horgászom meg a helyet. Végig lehet követni a csalim helyzetét , ezért csak kevés alkalommal akadok be és kevés a csalivesztés is.

1 db Apex készülékkel mindez megoldható, mivel 2 db. ethernet , házati csatlakozóval rendelkezik. Egyikbe kötöm a MinnKota orrmotor iPiloteLink kábelét, míg a másikba a MegaLive készüléket.

A rendszer előnye, hogy egyszerű, de nem bővíthető. Ha ketten horgásznak , akkor nem látja jól a társ horgász barátom a képernyőt.

Szonár fej kiválasztás

Többen szokták kérdezni tőlem , hogy milyen fejjel vásárolják meg a halkeresőjüket. Én maximalista vagyok és mindent látni szeretnék, minden lehetőséget kihasználni. De megértem, hogy erre nem mindenkinek van lehetősége. Ráadásul többen 2 szonárfejet vásárolnak, hogy még szebb képet kapjanak és ezeket Y kábellel egyesítik.

Hagyományos 2 D fejnél az aljzatról, vízmélységről kapunk elsősorban információt. A csónak alatt i kúp alakú területet max 4 m-t tudjuk vizsgálni. Az itt előforduló halakat lehet látni. Elegendő a boilis horgászathoz, talaj feltérképezéshez, vertikális horgászathoz.
2D+ DI ( Down Image) : lefelé néző fejjel már fotórealisztikus képeket is láthatunk, egymás melletti képernyőn könnyebben el tudjuk dönteni , hogy mit látunk. A halakat felismerhetjük, akadókat fákat jobban láthatjuk. Pontyozó, süllőző folyami horgászok jól tudják használni ezeket a fejeket.
SI+2D+DI fejek: oldalra néző fejekkel már nagy területet lehet feltérképezni. Balra-jobbra 30-100m távolságokra is elláthatunk. Az SI képen látjuk a mellettünk elúszó halrajokat, nagyobb halakat, megállapítható a talaj szerkezete, mivel az iszaposabb részek sötétebbek, a köves részek világosak. Ezeket a fejeket mindenkinek ajánlom. Ha a motorcsónak kitakarja az oldalnéző fejet, akkor 2 db-t vásároljunk vagy Jack PLattel helyezzük hátrébb a motort.

Folytatás következik.

Minn Kota Ulterra Quest motorok összefoglalója 2. rész